Menü
Hírek
Programok
Kölcsey Kör
Interjúk
Keresztény Élet
Archívum
Keresztény Élet

Képviselők


Nemzeti Fórum országgyûlési képviselõi

(kattintson)

 

Ifjú Konzervatívok a Nemzetért


Média
partnereink

Szövetségesek

Képviselõk

Szövetségesek

Szövetségesek

Képviselõk

Szövetségesek

Szövetségesek

2019. december 13. péntek
Történet | Képviselõk | Szervezetek | Munkacsoportok | Dokumentumok | Kapcsolat
Hírek
Szabó Ferenc kapta az idei Hit pajzsa díjat
2019. február 23.

A jezsuita szerzetes az egyházüldözés korában a vatikáni rádió magyar nyelvû adásának szerkesztõjeként „tartotta a lelket a magyar hívekben.”

 

Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. Az elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.
Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntõjében kiemelte: "sokan gondoljuk, hogy változásra van szükség Európában, hogy az európai vezetõk ne szégyelljék a kereszténységüket, hanem legyenek rá büszkék, ne rombolják a keresztény közösségeket, hanem segítsék megerõsödni azokat". Mert keresztény kultúra és közösségek nélkül az az Európa, amely az elmúlt évszázadokban, évezredben létezett, nem létezhet - jelentette ki.
Az államtitkár kitért arra: "sokan temették az egyházat az elmúlt évszázadokban, de az egyház eddig mindannyiukat eltemette". A 20. században két diktatúra is létezett, amely rendszert épített az istentelenségre. Mindkettõnek vége szakadt, ugyanakkor az egyház, amelyet üldöztek, túlélte a megpróbáltatásokat, "mert túlmutat rajtunk". Az egyház sokkal több, mint tagjainak közössége, ha csak annyi lenne, elbukott volna a történelem viharaiban - mondta.
Arról is beszélt: Szabó Ferenc szellemi értelemben egész életében hordozta a hit pajzsát. "Nekünk is el kell döntenünk, hogy hova akarjuk tenni ezt a pajzsot a keresztény értékrend védelmében: a saját lakásunk küszöbére, a templomaink ajtajára vagy Európa külsõ határára. Mert ez az egész életmódunkat és a közösségünk jövõjét is befolyásolja" - jelentette ki az államtitkár. "Mi azt képviseljük, hogy Európa kapujára és mindenhova, ahol keresztény ember van, ki kell tenni ezt a pajzsot és meg kell védeni közösségeinket" - fogalmazott Rétvári Bence.
Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere az alkalomra küldött levelében úgy fogalmazott: "a kommunista hatalom pontosan tudta, hogy a legnagyobb ellensége a kereszténység. Ezért záratta be az egyházi iskolákat, tiltotta be a szerzetesrendeket", ezért félemlítette meg, börtönözte be, üldözte el vagy ölte meg papok, szerzetesek százait.
"De a terror és az erõszak a szívekben csak kitartást eredményezett" - írta a miniszter, aki szerint a történelem mindig kihívások elé állította az egyes népeket, de az igazi tragédiák akkor következtek be, amikor az emberiség megkérdõjelezte az Istenbe vetett hitét, az Isten létét. Az úgynevezett felvilágosodás idõszakában az ember tévesen azt hitte, hogy a világ létrejötte és mûködése megmagyarázható racionális alapon, a teremtõ létezése nélkül.
A következõ évszázadokban pedig ezek az ember- és istentelen eszmék tovább erõsödtek, és kitermelték magukból a nácizmust és a kommunizmust, amelyek közösen több mint 100 millió ember könyörtelen elpusztításáért, és további százmilliók életének megnyomorításáért felelnek - írta a miniszter.
A kommunizmus megnyomorította ugyan az emberiséget, de megtörnie nem sikerült és mára eltûnõben van a Földrõl. A kommunista ideológia azért nem tudta elérni a célját, mert megakadályozta benne az emberek mély hite, "Isten és ember iránti szeretete, az egyház, a példamutató vértanúk és szentek" - tette hozzá Kásler Miklós.
Bolberitz Pál a díjazottat méltatva felidézte: Szabó Ferenc nehéz körülmények között nõtt fel, szülei földmûvesek voltak, de észrevették fiuk tehetségét, aki korán kitûnt irodalmi és a francia nyelv iránti érdeklõdésével. Jezsuita szerzetesi hivatása már középiskolás korában kialakult benne, de pont akkor lépett be rendbe, amikor azt feloszlatta kommunista államhatalom.
Szabó Ferenc Rómában a vatikáni rádió magyar adásának szerkesztõjeként széles körû apostoli munkát végzett. Az egyházüldözés korában "tartotta a lelket a magyar hívekben a rádió hullámain keresztül". A díjazott információkkal látta el a magyar híveket a II. vatikáni zsinatról. Kádár János vatikáni látogatása alkalmával õ volt a tolmácsa, és a "szokásos jezsuita ügyességgel töltötte be ezt a tisztségét" - fogalmazott. Hozzátette: a rendszerváltozás elõtt Szabó Ferenc vezetõ szerepet töltött be a külföldön megjelenõ magyar sajtóorgánumoknál, és "igyekezett tudatformáló szerepet betölteni a magyar értelmiségi körökben".
Az ünnepség résztvevõit Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.
Szabó Ferenc 1931-ben született a Zala megyei Kálócfán. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, majd egy-egy évet az egri és a szombathelyi papnevelõ intézetben tanult. 1953-ban lépett be a jezsuita rendbe, amelyet 1950-ben betiltottak, így novíciusi éveit titokban végezte el Budapesten. Közben az Idegen Nyelvek Fõiskoláján, majd az az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult francia nyelvet és magyar irodalmat.
Az 1956-os forradalom leverése után a jezsuita elöljárók külföldre küldték a tanuló rendtagokat. Szabó Ferenc így került Belgiumba, ahol a Leuven melletti eegenhoveni jezsuita fõiskolán folytatta teológiai tanulmányait. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Doktori fokozatot Párizsban szerzett 1966-ban.
Ezután Rómába került, ahol 1992-ig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvû mûsorának szerkesztõje. A rádiós munka mellett tanulmányokat, könyveket írt és teológiai mûveket fordított magyar nyelvre. 1992-ben visszatért Magyarországra. Fõszerkesztõje volt a Távlatok címû, negyedévente megjelenõ teológiai folyóiratnak, emellett tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolán.
A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hûségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösmûvész munkája.

Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat. Az elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.

Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntõjében kiemelte: "sokan gondoljuk, hogy változásra van szükség Európában, hogy az európai vezetõk ne szégyelljék a kereszténységüket, hanem legyenek rá büszkék, ne rombolják a keresztény közösségeket, hanem segítsék megerõsödni azokat". Mert keresztény kultúra és közösségek nélkül az az Európa, amely az elmúlt évszázadokban, évezredben létezett, nem létezhet - jelentette ki.

Az államtitkár kitért arra: "sokan temették az egyházat az elmúlt évszázadokban, de az egyház eddig mindannyiukat eltemette". A 20. században két diktatúra is létezett, amely rendszert épített az istentelenségre. Mindkettõnek vége szakadt, ugyanakkor az egyház, amelyet üldöztek, túlélte a megpróbáltatásokat, "mert túlmutat rajtunk". Az egyház sokkal több, mint tagjainak közössége, ha csak annyi lenne, elbukott volna a történelem viharaiban - mondta.

Arról is beszélt: Szabó Ferenc szellemi értelemben egész életében hordozta a hit pajzsát. "Nekünk is el kell döntenünk, hogy hova akarjuk tenni ezt a pajzsot a keresztény értékrend védelmében: a saját lakásunk küszöbére, a templomaink ajtajára vagy Európa külsõ határára. Mert ez az egész életmódunkat és a közösségünk jövõjét is befolyásolja" - jelentette ki az államtitkár. "Mi azt képviseljük, hogy Európa kapujára és mindenhova, ahol keresztény ember van, ki kell tenni ezt a pajzsot és meg kell védeni közösségeinket" - fogalmazott Rétvári Bence.

Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere az alkalomra küldött levelében úgy fogalmazott: "a kommunista hatalom pontosan tudta, hogy a legnagyobb ellensége a kereszténység. Ezért záratta be az egyházi iskolákat, tiltotta be a szerzetesrendeket", ezért félemlítette meg, börtönözte be, üldözte el vagy ölte meg papok, szerzetesek százait.

"De a terror és az erõszak a szívekben csak kitartást eredményezett" - írta a miniszter, aki szerint a történelem mindig kihívások elé állította az egyes népeket, de az igazi tragédiák akkor következtek be, amikor az emberiség megkérdõjelezte az Istenbe vetett hitét, az Isten létét. Az úgynevezett felvilágosodás idõszakában az ember tévesen azt hitte, hogy a világ létrejötte és mûködése megmagyarázható racionális alapon, a teremtõ létezése nélkül.

A következõ évszázadokban pedig ezek az ember- és istentelen eszmék tovább erõsödtek, és kitermelték magukból a nácizmust és a kommunizmust, amelyek közösen több mint 100 millió ember könyörtelen elpusztításáért, és további százmilliók életének megnyomorításáért felelnek - írta a miniszter.

A kommunizmus megnyomorította ugyan az emberiséget, de megtörnie nem sikerült és mára eltûnõben van a Földrõl. A kommunista ideológia azért nem tudta elérni a célját, mert megakadályozta benne az emberek mély hite, "Isten és ember iránti szeretete, az egyház, a példamutató vértanúk és szentek" - tette hozzá Kásler Miklós.

Bolberitz Pál a díjazottat méltatva felidézte: Szabó Ferenc nehéz körülmények között nõtt fel, szülei földmûvesek voltak, de észrevették fiuk tehetségét, aki korán kitûnt irodalmi és a francia nyelv iránti érdeklõdésével. Jezsuita szerzetesi hivatása már középiskolás korában kialakult benne, de pont akkor lépett be rendbe, amikor azt feloszlatta kommunista államhatalom.

Szabó Ferenc Rómában a vatikáni rádió magyar adásának szerkesztõjeként széles körû apostoli munkát végzett. Az egyházüldözés korában "tartotta a lelket a magyar hívekben a rádió hullámain keresztül". A díjazott információkkal látta el a magyar híveket a II. vatikáni zsinatról. Kádár János vatikáni látogatása alkalmával õ volt a tolmácsa, és a "szokásos jezsuita ügyességgel töltötte be ezt a tisztségét" - fogalmazott. Hozzátette: a rendszerváltozás elõtt Szabó Ferenc vezetõ szerepet töltött be a külföldön megjelenõ magyar sajtóorgánumoknál, és "igyekezett tudatformáló szerepet betölteni a magyar értelmiségi körökben".

Az ünnepség résztvevõit Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.

Szabó Ferenc 1931-ben született a Zala megyei Kálócfán. Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, majd egy-egy évet az egri és a szombathelyi papnevelõ intézetben tanult. 1953-ban lépett be a jezsuita rendbe, amelyet 1950-ben betiltottak, így novíciusi éveit titokban végezte el Budapesten. Közben az Idegen Nyelvek Fõiskoláján, majd az az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult francia nyelvet és magyar irodalmat.

Az 1956-os forradalom leverése után a jezsuita elöljárók külföldre küldték a tanuló rendtagokat. Szabó Ferenc így került Belgiumba, ahol a Leuven melletti eegenhoveni jezsuita fõiskolán folytatta teológiai tanulmányait. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Doktori fokozatot Párizsban szerzett 1966-ban.

Ezután Rómába került, ahol 1992-ig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvû mûsorának szerkesztõje. A rádiós munka mellett tanulmányokat, könyveket írt és teológiai mûveket fordított magyar nyelvre. 1992-ben visszatért Magyarországra. Fõszerkesztõje volt a Távlatok címû, negyedévente megjelenõ teológiai folyóiratnak, emellett tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolán.

A Parma fidei - Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hûségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösmûvész munkája.

Magyar Hírlap / MTI

 

Küldje tovább ezt a cikket! · Nyomtatás · Lap tetejére
Kereső
OK

Képtár
A gördeszkás pap Lakiteleken
2019. február 12.
További képekTovábbi képek

Eseménynaptár
Kölcsey Kör: Új arcok, régi harcok

Budapest, Polgárok Háza

2019. február 20. 18 óra

A Hit pajzsa díj átadása

Budapest, Jezsuita Rend Párbeszéd Háza
2019. február 23.

Kölcsey Kör: Az Európai Unió jelene és jövõje

Kecskemét, Kocsis Pál iskola
2019. január 17. 18.00

Korábbi programokKorábbi programok

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek

Szövetségesek


Lakitelek Népfõiskola

Szövetségesek

Szövetségesek

MindszentyLogo.jpg

Szövetségesek

Szövetségesek


Webmester :: © Nemzeti Fórum :: Oldaltérkép